بقلم الأديبة الشاعرة ايلونا اوري كوفاكس

 És mikor a virágok illatát hozza a szél.

Vele játszik az emlékezés.

Ó milyen jó volna látni arcodat " de a szív csak remél mást nem tud tenni.

És ha a nyári szellő játszik a réteken " vele sétál a képzelet.

A hangját hallottam a virágok bólogatott táncában.

Rég várok " de a türelem egyre fogy.

Azt hiszem hogy mostmár feladom.

Az ídő múlott s vele a reményt elvesztettem.

Ne hibáztas" nincs már  erőm.

A képzelet illúzió és semi más.

Az élet túlságosan rövid" hogy ne lássuk egymást.

A régi álmok a porban vánszorognak" az idő  elvitte magával  a lelkem minden vágyát.

Nem várok már semmit" lassan elfelejtettem az arcod" s a hangod.

A reményvesztett múltra nem gondolok többet.

Járom az utamat mi még enyém.

Isten áldja a régi álmom" vele minden elszállt' és nem jönn vissza többé.

Nem  érdemes sírni, az nem segít " menni kell tovább míg tart az út és a por el lepi a lábnyom.

Vissza nem nézek céltalan ,hasztalan.

Az égre mosolyogva míg élek"és nem kergetek álmokat.

Úri Kovàcs Ilona 🖊️

Utánad

Hungary.

وعندما تأتي الريح برائحة الزهور.

 الذاكرة تلعب معه.

 آه، كم هو جميل أن أرى وجهك، لكن القلب لا يملك سوى الأمل.

 وحين يداعب نسيم الصيف المروج، يمشي معه الخيال.

 سمعت صوته في رقصة الزهور.

 لقد انتظرت طويلاً، لكن صبري بدأ ينفد.

 أعتقد أنني سأستسلم الآن.

 مر الوقت وفقدت الأمل معه.

 لا تلومني" لم يعد لدي القوة بعد الآن.

 الخيال هو الوهم وشبه غيره.

 الحياة قصيرة جدًا بحيث لا نرى بعضنا البعض.

 "أحلام قديمة تتجول في الغبار" أخذ الزمن معه كل رغبات روحي.

 لم أعد أتوقع أي شيء بعد الآن "لقد نسيت وجهك ببطء" وصوتك.

 لم أعد أفكر في الماضي اليائس بعد الآن.

 أنا في طريقي، ما زال ملكي.

 رحم الله حلمي القديم، ذهب معه كل شيء ولن يعود.

 الأمر لا يستحق البكاء، فهو لا يفيد "عليك أن تستمر بينما الطريق يستمر والغبار يغطي آثار الأقدام."

 أنا لا أنظر إلى الوراء بلا هدف، وبلا فائدة.

 "أبتسم للسماء ما حييت" ولا أطارد الأحلام.

 إيلونا أوري كوفاكس 🖊️

 بعدك

 هنغاريا.

تعليقات

المشاركات الشائعة من هذه المدونة

غياب//بقلم الأديبة الشاعرة حكمت بن عزيز

لن أرحل//بقلم الأديبة الشاعرة زينب بوتوتة- الجزائر

رفيق الروح والتساؤلات//بقلم فراشة الربيع